Itt születtem én, ezen a tájon, a medvesaljai Zabar hegyes-völgyes vidékén. A tudásom alapjait az akkor még Ceredi Általános Iskolában, mai nevén Id. Szabó István Általános Iskolában szereztem. A volt osztályfőnökömmel, Varga Lászlóval és feleségével, Erzsikével a mai napig jó kapcsolatban vagyok, többek között azért is, mert a szomszédaim és életem több meghatározó pontján is jelen voltak és vannak. A suliból 1985-ben ballagtam. Pályaválasztásom során nagy szerepet játszott, hogy mindig is szerettem emberek között lenni, együttműködni velük, segítséget nyújtani, beszélgetni, emberi életeket, sorsokat megismerni. Először pincérnő szerettem volna lenni, de az élet másképp alakította a sorsom, amit egy percig sem bántam meg. 1988-ban kezdtem el dolgozni az akkor még Madzsar József Megyei Kórház Általános Sebészeti osztályán Salgótarjánban, mai nevén Nógrád Vármegyei Szent Lázár Kórház. Itt mind szakmai tudásukban, mind emberségben rendkívüli embereket ismertem meg, amely hála Istennek ennyi év után is megmaradt ezen az osztályon (pedig emberek jöttek-mentek). Meglévő tudásomat ezen a helyen fejlesztettem tovább és tovább. Több, a szakmával kapcsolatos iskolát elvégezve, de mindig a betegágy mellett maradva végzem a munkám azóta is, lelkiismeretesen. 2015-ben nagy megtiszteltetés ért: Semmelweis nap alkalmából Dr.Noskó Károly Emlékdíjban részesített az Intézmény, melynek nagyon örültem. Itt zárójelben említem meg, hogy Dr.Noskó főorvos urat én még személyesen is ismertem és dolgozhattam vele a Sebészeti osztályon. Isten nyugtassa békében. 2020-tól a Sebészeti osztály főnővér-helyettese vagyok, igyekszem legjobb tudásommal végezni a rámbízott feladatot. Kikapcsolódásként szeretek utazni, énekelni, táncolni. Szeretem a társaságot, a pozitív embereket. Kis falunkban – ahol születésem óta élek – a Bazsarózsa Dalkör tagja vagyok megalakulásunk óta, ahová szorgalmasan járok a próbákra. Fellépések után sok dicséretet kapnak a Bazsarózsák, mely nagyon pozitív hatással van rám, feltölt energiával. Ez azért is jó, mert újult erővel, frissen, lendületesen térek vissza a komoly, embert próbáló munkámhoz, ami egyben a hivatásom is, már 35 éve szívvel – lélekkel végzem. Büszke vagyok arra, hogy ÁPOLÓNŐ lettem.