Simon Gréta

A ceredi suliban töltött éveim egyik legmeghatározóbb élménye volt, hogy megszerettem a tanulást, főleg a magyarórákat, amit aztán a középiskolai évek alatt, a Bolyaiban is kamatoztatni tudtam. Ekkoriban nyaranta pályaorientációs táborokat látogattam, aminek hála a gimnázium után az ELTE pszichológia szakán tanultam tovább. Az egyetem alatt sokat önkénteskedtem, például az említett táborban mint szervező, vagy szakkollégiumban, ami a nevével ellentétben elsődlegesen egy szakmai közeg, de az együttélés is fontos eleme a közösségégépítésnek. Dolgoztam önkéntes pszichológusként hajléktalanellátásban, és a jövőben is kirekesztett társadalmi csoportok segítésével szeretnék foglalkozni. Célom, hogy klinikai szakpszichológusként különböző pszichiátriai zavarok kezelésével foglalkozhassak - ehhez még folytatni fogom a képzésemet az egyetem után is, ahol idén végzek klinikai és egészségpszichológia mesterszakon. Jelenleg a párommal élek Budapesten, akivel, amikor tehetjük, örömmel látogatunk haza, kiszabadulva a város nyüzsgéséből. Ilyenkor igyekszem minél inkább magamba szívni a természet közelségét, amit, míg otthon éltem, kevésbé tudtam értékelni, mostanra viszont a legfőbb kikapcsolódást jelenti számomra.